Chiovini 125

Besenyszög szülöttje Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész.

Besenyszög városa is csatlakozott Chiovini Ferenc dédunokája, Dr. Hatvani István Gábor által 2023. november 19-én az Szolnoki Szigligeti Színháznak ajándékozott festményt átadásával kezdődő Jubileumi rendezvény sorozathoz.

A besenyszögi Vehiculum-Házban található a Chiovini Ferenc Emlékszoba és dokumentációs tárlat, amely egész évben látogatható (időpontegyeztetés: +36202305650 Molnár Melinda, +36202177161 Héja Gizella).

A Chiovini 125 eddigi eseményei:

https://www.szoljon.hu/helyi-kultura/2023/11/ertekes-festmennyel-gazdagodott-a-szolnoki-szigligeti-szinhaz

Chiovini Ferenc: Öreg színész arcképe festményátadás a festőművész születésének 125. évének kezdetét.

Következő esemény: 2024. január 6-án a Chiovini 125 facebook oldal megnyitása:

https://www.facebook.com/chioviniferenc

Következő esemény:

Chiovini Ferenc szakrális műveinek tervei keretet és paszpartut kapnak

Következő esemény:

Chiovini Ferenc freskói magyarországi templomokban

https://www.hamzamuzeum.hu/…/78-chiovini-125-fotopalyazat

Magyarország négy templomában található Chiovini freskó.

,,A jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria, valamint Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas, Érdemes Művész leszármazottai fotópályázatot hirdetnek hivatásos és hobbifotósok számára egyaránt, a művész születésének 125. évfordulója alkalmából.”

Chiovini 125 – Ötödik templomában Besenyszögön helyezkedik el a festmény:

A főoltárképet 1933-ban Chiovini Ferenc készítette, témája Jézus megkeresztelése.

Állandó kiállítások

A Vehiculum-Házban…

…amit teszünk, azért tesszük, hogy kapjon az utókor, hiszen, ők lesznek a történelem.

Bezzeg Imre néprajzi gyűjtemény

A néprajzi gyűjtemény 1300 tárgyat számlál.

A tárgyak jellemzően a 20. századot felölelve falunk Besenyszög, a Szolnoki Kistáj, és az

Alföld paraszti életmódjának használati tárgyai.

A gyűjtemény darabjai között számos paraszti gazdálkodási és állattartási eszközt találunk.

A gyűjtemény rendelkezik családi és a falu közéletéről szóló dokumentumokkal, fotókkal.

A fotók és a dokumentumokból 300 már digitalizáltan is feldolgozott.

Bezzeg Imre Néprajzi Kiállítás

2009. szeptember 1-től AZ ÉLET DOLGAI I-III. címmel nyitottuk meg a közönség előtt az egyik   néprajzi kiállítótermet.

AZ ÉLET DOLGAI I. : Aratástól kenyérsütésig

Falunk, Besenyszög 20. század első felében még jellemző arató, szemnyerő, gabonatároló, kenyérsütési eszközeit tárjuk a közönség elé .

AZ ÉLET DOLGAI II. : Lakodalom, házasság

A paraszti lakodalmak és házasságkötések történetisége, az 1960-as évekig bezárólag.

Az emberi élet e jeles ünnepélyhez kapcsolódó helyi jellegzetességeket mutatunk be.

AZ ÉLET DOLGAI III. : Zenészek a falu életében

Besenyszög egyik érdekessége a paraszti sorban élt-élő zenészek „társadalma”. Közöttük többen voltak-vannak, akik már a ’30-as években sem elégedtek meg egy hangszerjáték autodidakta módon való megismerésével, kottaolvasóvá taníttatták ki magukat. Ez a hagyományon alapuló igényesség ma is megfigyelhető a falu társadalmában.

PÁSZTOROK A FALU TÁRSADALMÁBAN

Besenyszög jellemzően alföldi település. Megélhetésében ma is nagy szerepet játszik a szikes legelők hasznosítása: a legeltető állattartás.

A pásztormunka még a ’70-80-as években is keresett és jól fizetett foglalkozás volt.

A pásztorélet felszereléseit, ezek, s öltözetének változásait, helyi viszonylatait mutatjuk be.

NÉPI KISMESTERSÉGEK:

Az utóbbi időben felkutattuk falunkban a régi mesterségek, tárgykészítések tudóit.

Az idős hozzáértők elkezdték tudásukat átadni a fiatalabb nemzedéknek ez által többen, több ismeret birtokosaivá válhattak: szőnyegszövő, seprűkötő, citerakészítő, honfoglalás kori nyereg-, tarsoly-, ivótülök-,

Jeladó kürt-, nyíl- és tegez készítő mestereink lettek.

A kormány 2006-os Múzeumi Modernizációs Programjával összhangban folyik intézményünkben a gyűjteményi anyagunk közoktatásban való hasznosítása. Óvodától 8. osztályig bezárólag múzeumi óráink, tematikus programjaink segítik a formális oktatást. Az informális oktatás keretei közé sorolható a paraszti praktikák pedagógiája, múzeumpedagógiai műhelymunkák és a falukutató tábor programja.

Chiovini Emlékszoba

Chiovini Ferenc községünkben, 1899. november 16-án született Munkácsy-díjas festőművész emlékének és örökségének állít helyet a Chiovini Ferenc emlékszoba és dokumentációs tárlat. A festőművész 1981-ben bekövetkezett haláláig tanúságot tett a XX. század minden társadalmi és politikai változásáról.

Párkánytárlat

A Chiovini Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művészeti iskolája néptánc és képzőművészeti tanszakokkal működik.

A képzőművészet tanszakon 3. osztálytól a diákok kerámia műhelygyakorlaton vesznek részt. Az itt készült alkotások állandó kiállításban láthatók a muzeális intézményben. 

Múzeumpedagógia

Az önkormányzati fenntartású Vehiculum-Ház a Chiovini-iskola tagintézménye. Az itt folyó muzeális tevékenységet az iskola megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusai látják el.

A kormány 2006-os Múzeumi Modernizációs Programjával összhangban folyik intézményünkben a gyűjteményi anyagunk közoktatásban való hasznosítása. Óvodától 8. osztályig bezárólag múzeumi óráink, tematikus programjaink segítik a formális oktatást. Az informális oktatás keretei közé sorolható a paraszti praktikák pedagógiája, múzeumpedagógiai műhelymunkák és a falukutató tábor programja.

Egy kis helytörténet

A mai Besenyszögön és környékén már 6000 évvel ezelőttől váltották egymást kultúrák. A neolit kortól lakott terület régészeti leletei a Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich Múzeum tulajdonában vannak. Az értékes leletek között találunk 20. századi tarsolylemezt, III. Béla korabeli bizánci stílusú pénzt. A mai Besenyszög a 18. század közepétől négy elpusztult középkori faluból (Szög, Szentiván, Fokorú, Szászberek) alakult újjá. A rác martalócok által felégetett régi plébániát újra alapították 1775-ben. Gróf Eszterházy Károly egri püspök 1783-ban felépíttette a ma is álló késő barokk templomot Besenyszög központjában. E templom körül kezdtek építkezni az itteniek. Az 1800-as évektől a lakóházakat földből, vályogból, nádtetővel, később cseréppel fedve „kalákában” húzták fel. A Tisza és Millér szabályozás után az addigi ártéri gazdálkodást felváltotta a szikessé vált földön történő földművelés és állattartás. A kevés aranykorona érték ellenére a besenyszögiek még ma is ragaszkodnak a földművelés hagyományos gyakorlatához. A 20. század első fele a megélhetésről való küzdelméről szól.A II. világháború utáni tsz-esítések a falu gazdálkodásában új lehetőségeket hoztak. Az emberek jelentős része „a rizsába dógozott”, azaz, a folyók nyújtotta lehetőségek kihasználására rizstermesztő kalickákban termesztették ezt a gabonát. Az akkor jó befektetésnek tűnt gazdálkodás a 80-as évekre elveszítette jelentőségét. A termelőszövetkezetek felszámolása erősítette a magán földművelést. Sok ember Szolnokon keres-vállal munkát. Ma is fennáll a megélhetési útkeresések dilemmája.