TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072

TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 – „LÉLEKBEN-TESTBEN, ÉSZBEN-KÉZBEN MAGUNKÉRT”

A pályázat során megvalósult programok:

KOMPLEX TERMÉSZETISMERETI SZAKKÖR 2010/2011

A 2010/2011-es tanévben iskolánk hatodik évfolyamos tanulói részt vettek a TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 azonosító számú, „Lélekben-testben, észben-kézben magunkért” elnevezésű pályázati programban.  A program célja az volt, hogy a diákok megismerkedjenek a lakóhelyünk környékén előforduló gyógyhatású növényekkel, megismerjék azok felhasználási módjait, és gyógyító hatásukat. A foglalkozásokat félévenként 5-5 alakalommal tartottuk, részben terepen, részben a Vehiculum-Házban. A terepi foglalkozások, egy kivétellel, kerékpár túrával voltak összekötve.

1. Első félév (kökény, csipkebogyó)

Az évszaknak megfelelően ezeken a foglalkozásokon az említett két növény terméseit gyűjtöttük be kerékpáros, illetve gyalogos túrákon. A túrák során igyekeztünk a diákok számára minél több ismeretet nyújtani a településünk határában található természeti értékekről.

A túrák során begyűjtött növényekből a  Vehiculum-Házban tartott foglalkozások alatt készítettünk közösen teát, lekvárt stb..

2. Második félév (galagonya, bodza)

Tavasszal a növények virágzását figyelhettük meg, és a határba szervezett biciklitúrák során rengeteg virágot gyűjtöttünk. Mivel az idő nagyon kellemes volt, így a terepen tudtunk játékos vetélkedőket tartani.

Hasonlóan az őszi foglalkozásokhoz, tavasszal is benti munka követte a kerékpáros túrákat. Ezen alkalmakkor a gyerekeknek lehetőségük nyílt mikroszkóppal megvizsgálni a begyűjtött növényeket, teát, fánkot készíteni.

A legutolsó foglalkozáson összegzésként tablók készültek a megismert növényekről, legvégül pedig nyársalással zártuk le a programsorozatot.

MESEKUCKÓ

A TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 azonosító számú, „Lélekben-testben, észben-kézben magunkért” című pályázatban az egész tanévet lefedő, heti szakkör volt a Mesekuckó című program. A gyerekek önkéntes alapon jelentkezhettek a szakköre, mely két csoportban zajlott az általános iskola, és a művészeti iskola tanulóival.

A programban minden hónapban más- más téma köré csoportosítottuk a meséket, és ezeket különböző módszerekkel dolgoztuk fel. A foglalkozások általában az iskolában zajlottak, de volt, amikor a múzeumban, könyvtárban vagy különböző helyszíneken járva ismerkedtünk meg egy-egy mesével. Eljutottunk a Macimúzeumba, Éden Madárkertbe, Közlekedési Múzeumba, Palóc Babamúzeumba, játszhattak a gyerekek az Elevenparkba. Az egész évben folyt munka során a gyerekek több mint 40 mesével ismerkedtek meg, a foglalkozások alatt nem csak hallhatták a meséket, hanem ők is felolvashatták egymásnak, gyakorlatiasak lettek a könyvtár használatában, sok olyan oldalt ismerhettek meg az internet segítségével, ahol olvasnivalót találhatnak maguknak. A mesék feldolgozásához kapcsolódva rengeteget festhettek, rajzolhattak, bábokat készítettek, dramatizáltak, különböző szituációs és drámajátékokkal ismerkedhettek meg.

Legfontosabb céljaink voltak, hogy a gyerekek olvasó kedvét növeljük, mindamellett, hogy szövegértési nehézségük csökkenjen. Az irodalomolvasás iránti érdeklődés felkeltése hosszabb, tartalmasabb gyermekirodalmi művek olvasásával. Az önkifejezés megtapasztalása mesemondás, meseírás segítségével. Igényes nyelvhasználat iránti igény felkeltése. Könyvtárhasználat, internet használat elsajátítása. A fantázia, a kézügyesség fejlesztése. Szókincs fejlesztése. A drámajátékon keresztül valamennyi értelmi képesség – kommunikációs, felfogó, tájékozódó képesség- fejlesztése és a teljes személyiség alakítása. Kreatív gondolkodásmód fejlesztése. Másokkal való kooperáció. Saját és mások érzelmeinek megismerése, felismerése, kezelése, kifejezése.

Kollégáimmal egyetértésben azt tapasztaltuk a gyerekek nagyon jól érezték magukat a foglalkozásokon, és sok új ismeretekkel, élményekkel gazdagodhattak.

TEHETSÉGGONDOZÁS HELYTÖRTÉNETI TÉMÁKRA ÉPÍTVE

A 2010/2011 – es tanévben helytörténeti szakkört tartottam hetente. A foglalkozás a 8. évfolyamon lett meghirdetve, elsősorban humán érdeklődésű diákok részére.

Fő célunk: a helytörténeti eseményeket, helyszíneket megismertessük a gyerekekkel. Nap, mint nap elmennek a helyi épületek, emlékművek mellett, amiről azt sem tudják: mit ábrázol, mikor vagy miért épült.

A szakkör során feltérképeztük szülőfalujuk helyét, történetét. Megkerestük a helyi emlékműveket, megnéztük: milyen személyes kötődés fűződik/fűződhet hozzájuk. (I. és II. világháború, 1956)

A terepjárást minden esetben elméleti anyagok bemutatása előzte meg a helyi Vehiculum – Házban. Így az elméleti anyaghoz hozzá tudtuk kapcsolni a helytörténeti gyűjtemény tárgyait is. Pl.: Besenyszög egyházi alapítása, római katolikus templom és kápolna, hidak, háztípusok és jelképeik, szakrális és történelmi emlékhelyek.

Emellett meglátogattuk a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár kiállításait.
Várt eredmény: a diákok megtanuljanak nyitott szemmel járni saját szülőfalujukban, megtanulják a helyi építményeket, mint örökséget tisztelni, és azt tovább is tudják adni. Megszeressék a múzeum, mint intézmény nevelő és kulturális szerepét.

ÜNNEPEINK ÉS ÉTELEINK

A pályázat által lehetőség nyílt több programsorozat megvalósítására is. Ezek közül az egyik „Ünnepeink és ételeink” címmel, napközis gyerekek napjait tettük színesebbé, élménydúsabbá. Ezeken a napközis foglalkozásokon az ünnepekhez tartozó magyar és helyi hagyományok megismerése mellett megtanulhatták az idősebb generációtól a tradicionális ételek készítését is. Tapasztalatokat szereztek a különféle alapanyagokról, ezek felhasználásáról, egymásra hatásáról. A Vehiculum-Ház kiállításában megkerestük, s a gyakorlatban kipróbáltuk a régi konyhai eszközöket, melyeket összehasonlítottuk a maival.

Az ételeket négy ünnepkör köré csoportosítottuk:

  • Farsang
  • Nagyböjt
  • Húsvét
  • Lakodalom

A három napközis csoport (1. osztály, 2. osztály, 3-4. osztály) hat-hat alkalommal vett részt ezeken a foglalkozásokon.

TEHETSÉGGONDOZÁS

A 2010/2011 – es tanévben helytörténeti szakkört tartottam hetente. A foglalkozás a 8. évfolyamon lett meghirdetve, elsősorban humán érdeklődésű diákok részére.

Fő célunk: a helytörténeti eseményeket, helyszíneket megismertessük a gyerekekkel. Nap, mint nap elmennek a helyi épületek, emlékművek mellett, amiről azt sem tudják: mit ábrázol, mikor vagy miért épült.

A szakkör során feltérképeztük szülőfalujuk helyét, történetét. Megkerestük a helyi emlékműveket, megnéztük: milyen személyes kötődés fűződik/fűződhet hozzájuk. (I. és II. világháború, 1956)

A terepjárást minden esetben elméleti anyagok bemutatása előzte meg a helyi Vehiculum – Házban. Így az elméleti anyaghoz hozzá tudtuk kapcsolni a helytörténeti gyűjtemény tárgyait is. Pl.: Besenyszög egyházi alapítása, római katolikus templom és kápolna, hidak, háztípusok és jelképeik, szakrális és történelmi emlékhelyek.

Emellett meglátogattuk a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár kiállításait.
Várt eredmény: a diákok megtanuljanak nyitott szemmel járni saját szülőfalujukban, megtanulják a helyi építményeket, mint örökséget tisztelni, és azt tovább is tudják adni. Megszeressék a múzeum, mint intézmény nevelő és kulturális szerepét.

CHIOVINI FESTMÉNYEK NYOMÁBAN

„Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál.”


A 2010/2011-es tanévben e pályázatnak keretein belül témanapokat rendeztünk mind az általános iskola, mind pedig a művészeti alapiskola tanulói részére.

A témanapok lehetőséget nyújtottak alapos, elmélyült kutatások végzésére iskolánk névadójáról Chiovini Ferencről. Összegyűjtötték a művészről megjelent írásos dokumentumokat, dokumentumfilmeket, emlékezéseket.

A diákok játékos formában ismerkedtek, és adtak számot a megszerzett tudásukról, melyek felölelték Chiovini Ferenc életét, munkásságát, művészetét, korának jellegzetes stílusirányzatait.

A program keretein belül megkerestük  a  festő kedvenc helyeit, melyeket vásznain viszont láthatunk. A jellegzetes besenyszögi táj megfigyelése, természet szépségének felfedezése fejlesztette diákjainkban a vizuális befogadó készséget.

Lehetőség nyílt a választott témák képi megformálására, vászonra vitelére, a festő kedvenc technikai megoldásának használatával. Megismerkedtek az érdeklődők az olajfestés technikai sajátosságaival, ezeket gyakorlatban kipróbálták alkalmazták.

Az elkészült alkotásokból kiállítás rendeztünk, mely a Vehiculum-házban volt megtekinthető.

A programsorozat legnagyobb eredménye, hogy diákokban felkeltett a szépség iránti fogékonyságot, az alkotás vágyát. Belekóstoltak az önálló alkotói munka nehézségeibe, örömeibe, mely által személyiségük gazdagodott.

MINDENNAPI KENYERÜNK

A TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 azonosító számú, Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázat „ Lélekben-testben, észben-kézben  magunkért” című pályázati program keretében két féléven keresztül került megvalósításra a kenyér elkészítésének útja az elvetett gabonától egészen a pékségből való kikerülésig. A programban általános iskolás tanulók vettek részt.

Az első félévben három foglalkozás keretében látogatást tettünk a helyi magtárban és pékségben. A dolgozók segítségével megismerkedtünk a gabonatárolással, – illetve a pékségben – a lisztből készíthető kenyérrel és péksüteményekkel. Egy alkalommal mi is megpróbálkoztunk a kenyérlángos sütésével.

A második félévben ismét három foglalkozást szerveztünk. A gyerekek idős emberekkel szervezett beszélgetésen megismerkedtek a kézi aratás eszközeivel és folyamatával. Majd meghívott vendég tartott bemutatót a modern kori aratógépekről. Június végén – az aratás idején – a falu határában kipróbálhatták a kézi és gépi aratást.

MESÉBŐL MESÉBE

A TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 azonosító számú, Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázat „ Lélekben-testben, észben-kézben  magunkért” című pályázati program keretében két féléven keresztül került megvalósításra a valóságos tárgyak a mesék világában tapasztalatszerzés, múzeumpedagógiai műhelyfoglalkozások keretén belül az óvodás korú gyermekek számára.

A tevékenységek célja a meséken, drámajátékokon keresztül valamennyi értelmi képesség – kommunikációs, felfogó, tájékozódó képesség – fejlesztése és a teljes személyiség alakítása.

A mesék hallgatása, feldolgozása, reprodukciója által hozzájárulni az olvasóvá nevelés előkészítési folyamatához. Saját és mások érzelmeinek megismerése, felismerése, kezelése, kifejezése, másokkal való kooperáció. Játékos kereteken belüli munkavégzéssel a gyermeki önállóságot, együttműködést, kommunikációt, kreativitást, alkalmazkodást, kézügyességet, szereplési lehetőséggel az önbizalom fejlesztését kívántuk elérni.

Az első foglalkozások a karácsony témakör köré rendeződtek. Hat karácsonyi témájú mesével ismerkedtek meg a vegyes korcsoportú óvodások. A foglalkozások alkalmával készítettünk karácsonyfadíszt, mese illusztációkat festéssel, színeztünk, puzzlekirakót csináltunk. A karácsonyi hangulatot zenehallgatással, énekléssel fokoztuk.

A második félévben is hat mesével ismerkedtünk meg:
Holle anyó,  Jancsi és Juliska,  A kenyér útja,  A kicsi dió,  A király nyulai,  Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

A kiállításban megkerestük az orsót, rokkát, megismertük a kenyérsütés eszközeit. Beszélgettünk a kemencéről, a kemence szerepéről. Kirakós játékokat játszottunk, meséskönyvet készítettünk, cipót sütöttünk.

A sok érdekes foglalkozás alkalmával a gyerekek rengeteg új ismerettel gazagodhattak.

ÜNNEPEK ÉS ÉTELEK

A TÁMOP-3.2.11/10/1-2010-0072 azonosító számú, Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázat „ Lélekben-testben, észben-kézben  magunkért” című pályázati program keretében két féléven keresztül került megvalósításra a helyi hagyományaink ünnepei, szokásai, ezekhez kapcsolódó ételek elkészítési módjáról tapasztalatszerzés, múzeumpedagógiai műhelyfoglalkozások keretén belül az óvodás korú gyermekek számára.

A tevékenységek célja a foglalkozásokon keresztül a kommunikációs, felfogó, tájékozódó képességek fejlesztése és a teljes személyiség alakítása. Önismeret, önkifejezés gyakorlása, toleranciára nevelés. Nyelvi kompetenciák alapmotívumainak fejlesztése: kíváncsiság, érdeklődés, közlési, beszélgetési vágy, nyelvi alapkészségek gyakorlása. A tevékenységek során a hagyományok megismerése, régi eszközök, használati tárgyak funkciói. Tevékenykedtetéssel a munka fogalmának kialakítása.

A foglalkozások három jellegzetes ünnepkör témái köré rendeződtek:

Karácsony

Farsang

Nagyböjt, Húsvét

Karácsonyi ételek régen és ma: beszélgetéssel ráhangolódás az ünnepre
Konyhai eszközök régen és ma, bemutatások, összehasonlítások
Karácsonyi dalok, énekek, versek; régi ünnepi szokások karácsony idején
Szaloncukor készítése, csomagolása; összehasonlítás a mostani szaloncukorral
Aranyalma, aranydió; habkarikák és bejgli készítése
Jellegzetes ízek és illatok karácsonykor: mézeskalács sütés-díszítés
Farsangi szokások és jellegzetes ételek farsang idején
Csöröge, herőce készítése
Töpörtős pogácsa készítése
Linzertészta, linzerszaggatás és sütés.
Kelt tészta készítése, munkafázisok megfigyelése gyakorlati tapasztalatok gyűjtése.
Kenyér, kenyérlángos készítése.
Húsvéti szokásaink; Vendégvárás Húsvétkor.
Ételek nagyböjt idején: Mákos, diós guba, palacsinta készítése;
Ételek hús nélkül
Nudli és gombóc készítése;

BESENYSZÖG TÖRTÉNETE A MAGYAROK TÖRTÉNELMÉBEN

  A történelmi verseny elsődleges célja volt: a helyi események megismertetése és elmélyítése a tanulókban. Az általános iskola felsős évfolyamai számára szerveztük meg játékos feladatokkal összekötve. Az egy évfolyamon tanulóknak hirdettük meg a versenyeket. Ehhez segítségünkre volt Boros Antal – Boros Bálint: Szülőfalum Besenyszög régészeti – helytörténeti – néprajzi olvasókönyve. A tanulók csoportokban versengtek egymással. Maguk a feladatok az alapvető kompetenciákat fejlesztették: anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás), matematikai (logikai gondolkodás) területet. A feladattípusokat is így állítottuk össze.

  A történelmi események összekapcsolódtak a helytörténeti eseményekkel. Például:
5. osztályban: honfoglalás – Besenyszög kialakulása
6. osztályban: Rákóczi szabadságharc – Rákóczi tábora falunkban
7. osztályban: 1848/49 – es szabadságharc – Járt-e Kossuth Lajos Besenyszögön?
8. osztályban: I. és II. világháborúk – Háborús emlékek Besenyszögön

Az elért eredmény: a diákok játszva megtanulták az új ismeretet, alapvető készségeik fejlődtek. Emellett kialakult bennük a versenyszellem és a győzni akarás. Mindemellett jól érezték magukat.

ELEINK ÉLETE

A versenysorozat a TÁMOP-3.2.11/10/1 Társadalmi Megújulás Operatív Program
Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázat keretében került megrendezésre.
A tevékenység célja a helyi muzeális gyűjtemény anyagában történő tájékozottság fejlesztése.

A falu természeti értékeinek megismertetése, felismertetése művészeti alkotásokon keresztül.
Különböző évszakokhoz kapcsolódó ünnepi tevékenységek, népszokások felelevenítése, hagyományos ételeinek megismerése, ismeretek bővítése.
Régi népi mesterségek, hangszerek, mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó betakarítási eszközök, használati tárgyak felismertetése.

A versenyek alkalmával a gyerekek korcsoportonként, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módon mérték össze erejüket, előzetes felkészülés után.
Vetélkedőink témáját megzenésített versek segítették. Az alsósokat a Holló együttes a felsősöket a Kávészünet zenekar segítette a természet, emberi életre gyakorolt hatásának érzékeltetésére.

A legkisebbek, az 1-2. osztályosok a hagyományos paraszti élet játékeszközeit, játéktevékenységeit próbálták ki.
A 3-4. osztályosok nagy- és dédszülők gyermekkorából való hagyományos paraszti ételek elkészítésével versenyeztek egymással.
A felső tagozatosoknak a Besenyszög nevének 110 éves évfordulója alkalmából helytörténeti- és honismereti vetélkedőt rendeztünk, 8 csapatban. Őket a helyi Kertbarátkör és az Őszikék nyugdíjas klub tagjai segítették a feladatmegoldásokban.
De író- olvasó találkozó után rendezett szövegfeldolgozó versenyen is részt vettek.

Versenyeink során a játék módszerével, az együtt végzett munka örömével fejlődött a gyerekek közösségi érzése. Fejlődött szókincsük, szövegértési, lényeg-kiemelési képességük. Gyakorolták a munkamegosztást, az együttműködést, kooperativitást.  Tevékenységeik közben erősödött a hagyományokhoz, és a szűkebb környezetükhöz való kötődésük.