Impresszum
Pályázó neve:
Besenyszög Város Önkormányzata
5071 Besenyszög, Dózsa György út 04.
Pályázat neve: Kubinyi Ágoston Program
Pályázat Muzeális Intézmények támogatására
Pályázó elérhetősége:
Telefonszám: +3620 230 5650
Mellékletek
Foglalkozások helyszínei
Kültéren
A foglakozásokat jó idő esetén a kocsiszínben, rossz idő esetén Vehiculum ház nagytermében tartjuk meg. A látogatók a csomagjaikat a múzeumunk udvarán lévő farönk ülőgarnitúrákon vagy a zárt foglakoztató részben tudják elhelyezni. /Lásd fotók!/
A szükséges eszközöket, feladatlapokat, kellékeket a Sziráki típusú kocsin lévő kocsiládában tároljuk, s használatkor onnan vesszük elő.
Beltéren
Élménypedagógiai elem:
utazás, kocsi megrakás kukoricaszár -kévékkel
Utazás Időtartama: 30 perc
Installációs táblák szövegei
1.Installáció
Pár-Huzam-Ok!
Kocs-kocsi-coach
A Komárom-Esztergom megyei Kocson kifejlesztett s gyorsan elterjedt jármű, a kocsi. A magyar szekérterminológia legrégibb rétege a honfoglalás előtti időkben gyökerezik, s török, mongol, iráni kulturális kapcsolatokra enged következtetni a nyelvészeti kutatások alapján.
Jelenleg is a „kocsit” angolul coach-nak, szlovákul: kočoch, lengyelül: bryczka (bricska) -nak hívják a magyar kifejezésből eredendően.
A szekér ősi formájának a kétkerekű taliga tekinthető..
SZEKÉR:
A középkorban a szekér általában nem szolgált személyszállításra, e célra a források szerint legfeljebb, szinte csak kivételképpen az asszonyok, papok és fejedelmek használták. A szekér leegyszerűsítve két tengelyre erősített nyers faszekrény volt. Rendszerint szarvasmarha, vagy más igavonó állat húzta a szekeret, míg a kocsit lovak.
KOCSI:
Könnyű, négykerekű jármű, melyet minden esetben ló húz. Kocsi elé sosem kötöttek ökröt, marhát, mert ezek az állatok nem illettek ehhez a járműhöz. A kocsi szerkezetileg azonos a szekérrel, csak könnyebb, finomabb kidolgozású. A paraszti kocsi alváza éppen úgy két részből: kocsielőből és kocsiutóból áll, mint a szekér. Oldalait is négy lőcs tartja. A kerekei az Alföldön feltűnően magasak és vékonyak. A kocsikra általában jellemző, hogy finoman megmunkált fa alkatrészekből szerkesztették, és finom a vasalkatrészük is azért, hogy könnyűek, de ugyanakkor erősek is legyenek.
A magyar kocsi valószínű a komáromi Kocs községből ered. Vidékenként nagyon sokféle kocsit használtak pl.: bőrös kocsi, bricska, cséza, dorozsmai kocsi, egri kiskocsi, görbe oldalú kocsi, győri kocsi, hintó, homokfutó, kocsiszekér, kőrösi kocsi, lébényi kocsi, nagyatádi kocsi, nyírségi rövid kocsi, somorjai kocsi, szanyi kocsi, vásárhelyi kocsi stb.
2. Installáció
„Lezsírozzuk (a haladást)!”
Ha minimális súrlódást és a lehető leghosszabb élettartamot akarjuk a kerékagyainkból kihozni, akkor rendszeresen szét kell szerelni, meg kell tisztítani, újra kell zsírozni, és be kell állítani őket.
A magyar kocsi szó valószínű a Komárom megyei Kocs községből ered. Innen vették át később más népek is, pl. lengyel, szlovák, angol nyelvhasználatban is felfedezhető.
Kocsi:
A kocsi magyar találmány, helyesebben, magyar kerékgyártó mesterek fejlesztették ki a szekér magyar változataiból Mátyás király idején a már korábban is használt könnyű teherszállító szekérből. Mátyás nagyon szorgalmazta a gyors teherszállítást,, és a nagy tömegű gyors személyszállítást, különösen amikor székhelyét Bécsbe tette át (1485-től). A király maga is szívesen használta a gyors kocsiszekeret, általában 100 ezer lépést (75 km) is megtett rajta naponta.
A „magyar kocsi” jellemző alkatrésze az ívelt kocsioldal forma. Valószínűleg ezt az alkalmas járművet használták a Mátyás király által indíttatott rendszeres postakocsi járaton Buda és Bécs között is.
„A kocsisok meg grófok”
Hintó
A hintó szintén magyar fejlesztésű, és a kocsival közel azonos időben ismertté vált hintószekér, azaz a hintó. Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon a 14. század derekától használtak már a királyok, főpapok, főurak, s ilyen hintókat itáliai és francia uralkodóknak is ajándékoztak.
A működési elvük ugyanaz, a használatukban különbségek vannak: a kocsik, szekerek a paraszti élet jellemzői, a hintót a magasabb társadalmi rangban lévők használták.
3.Installáció
„Rád lőcsölhetjük a feladatot?”
Lőcsös kocsi
Kétoldalt két-két lőcs azt is biztosította, hogy az oldalakat a kerekeknél jó magasra lehetett szerkeszteni. Ezáltal elkerülhetővé vált a sár és por beverődése a kocsiba, és kiegyenlítette a tengelyre irányuló terhet. Így nem hajlott be a tengely és nem dőltek be a kerekek. A tengelyhez a rudat a csatlás és a fürhéc segítségével kapcsolták. A kocsiderekat fonott kocsikassal bélelték ki, és tették szilárdabbá. A kocsi alváza nyújtóval és juhával készült (ötödik kerék), tehát jól forduló eleje volt. Nagyon gyakran készítették hátulsó és első saroglyával és vendégoldallal is, ami növelte a rakodóterét; szénát, takarmányt és a kocsis dolgait tették oda, de ha kellett, fel is lehetett hajtani (a saroglyát).
A kocsiszekérnek vagy kocsinak a sikerét biztosította az is, hogy a Kocs falubéli kerékgyártóknak sikerült megoldaniuk a sorozatgyártást; azelőtt ui. ahány szekér, azaz kocsi készült, az annyiféle volt.
A kocsi hosszának mérésére a SUKK -ot használták. A sukk emberi testrészek méretén alapuló régi hosszmérték. Hossza egyenlő a két ököl és a kinyújtott, egymás felé mutató, összeérő hüvelykujjak együttes hosszával. A SUKK száma döntötte el, hogy mely állat (ökör, marha, tehén, szamár, öszvér, bivaly, ló) húzhatta a kocsit.
Innen ered a napjainkban is használt „rád lőcsölhetjük” kifejezés= a terhelés bírása.
A negyvenes években fa tengellyel, a háború után fém tengellyel gyártották az állati vontatású közlekedési eszközöket.
4.Installáció:
Báró „Kohner Adolf öröksége”: Vetőgép avagy garét
Kohner báró, a 20. századi magyar vidékfejlesztés haladó birtokosa, a közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozó szászberki földjein gazdálkodott. Sok parasztembernek adott munkát, mindig igyekezett a legkorszerűbb gépeket használni. (Dr.Báró Kohner Adolf , a kémia tudományok doktora a korát meghaladó mintagazdaság irányítása mellett a magyar bankrendszer megalapítója is volt.)
A garét vetőgép. (Hoffmann Sámuel veszprémi gyártó munkája)
A fa dobozában egyenlő térfogatú vetnivaló magot helyeztek a rekeszelésbe. Ez elé a garét elé vetés idején lovat kötöttek. A vetést irányító, egy személyben hajtó a garét mögött állt, az istrángot a garét tetején elvezetve kézben tartva. Ez tette lehetővé, hogy irányítsa a garétot húzó állatot és közben követni tudja a garét tartályának az állapotát. Így könnyedén fel tudta szabadítani az eltömődött rekeszeket. Ha volt rá lehetőség, ketten vetettek. Akkor elől ment egy ember, aki irányította a lovat, hogy ne távolodjanak el a sorok egymástól és ne is maradjon ki üres terület.
Jelen vetőgép 16 soros, húzta a sort a földben, a vetőmag a gravitációs erő hatására belepottyant a barázdába, melyet a magvezető cső be is takart. Nagy előrelépést jelentett a fáradtságos kézi vetéshez képest.
Az 1950-es években Besenyszög Községi Tanács 2 vetőgépet kapott az államtól, melyet a gazdák bérbe vehettek.
5. Installáció
„Ki tanyája ez a nyárfás?”
Fülöp család lakodalmában készített felvételből részlet megtekintése
Cséza vagy piaci kocsi :
A kocsi virágkorát a tanyás gazdálkodás idején élte.
A cséza tájidegen közlekedési eszköz az Alföldön, általános elterjedési területe a Szilágyság, Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Sáros megye valamint a Kisalföld volt. Ezt a csézát Besenyszög tanyavilágában elsősorban személyek utaztatására használták. A cséza elé mindig lovat kötöttek.
Sziráki típusú kocsi vagy paraszthintó
Ez a kocsi Besenyszög tanyavilágából való. A kocsikra nagy szükség volt, hiszen a tanyák messze estek a falvaktól, városoktól, hosszú lett volna onnan a begyalogolás pl. a piacra. A kocsi tehát személyszállító és könnyű-teher-hordó eszköz. A Kárpát-medencében, az alföldi sík vidéken mindenütt – az itt élő mindegyik népnél – megtalálható a kocsi valamelyik változata.
6.Installáció „Hogyha nékem sok pénzem lesz”
Cséza, vagy „Bőrös kocsi”
A csézát rendszerint utazásra használták. Bőrös kocsinak is nevezték, mert ívszerűen meghajlított káváira kikészített ökörbőr fedelet is tehettek. Általában két személy és a kocsis tudott kényelmesen utazni rajta poggyászostól. Alváz szerkezete mindenben azonos a kocsiéval. Fogatolására két lovat használtak. A Bezzeg Imre-féle néprajzi gyűjtemény e csézája érdekesség, mert a cséza elterjedési területében nem találjuk meg a Szolnoki Kistájat.
Korabeli utazások körülményei: csak kocsival A-ból B-be, Vonattal történő utazásnál a kocsi szerepe, utazással kapcsolatos információs lehetőségek a 2. világháború előtti és az 50-60-as években (levél, levelező lap, távirat, szóbeli megállapodás, üzenet
7. installáció
„Fél, mint a tűztől.”
A tűz az emberiség történetében már a jégkorszak idején ismert volt. Az akkori ősember rendelkezett a tűz előállítására vonatkozó ismeretekkel, hiszen rájött, hogy két könnyen gyulladó fa összedörzsölésével létrehozható az a hőmennyiség, amely képes lángra lobbantani éghető anyagokat.
Az emberiség ősidők óta legnagyobb félelme a tűzhöz kötődik. Megtanulta, hogy nemcsak segítője az embernek, de nagy pusztítást is okozhat. Eleinte kétkezi munkával, vödrökkel, kézzel oltották a tüzet, melyhez vízhordó botot, azaz „gamót” használtak. Ezután készítettek víztartályos, kézi erővel működtetet tűzoltókocsit, melyet állati erővel vontattak a tűz helyszínére. Ha baj volt, ennek segítségével oltotta a falu apraja-nagyja a tüzet. Ha a templomban félreverték a harangot, mindenki sietett segíteni a tűzoltásban. A szerkezetet 2 ember működtette, egyszerre nyomták-húzták a kart, s a levegő pumpálásával a vákuum szívta fel a vizet. /Nagy erőkifejtés kellett hozzá/
Napjainkban ritkaságnak számít az ilyen tűzoltó szerkezet, hisz fémből készült, és legtöbbje a hasznos-anyag-gyűjtés áldozatává vált.
8. Installáció
„Út Szent Mihály lován”
Szent Mihály arkangyal Isten hercege, az angyalok vezére, a Mennyország seregeinek főparancsnoka.
Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
A kutatók többsége azt állítja, hogy a négykerekű járműveket először csak kultikus célokra használták: halott szállításra. A termelésbe csak később vonták be a négykerekű járműveket. Sok prehisztorikus leletben találnak ezeknek a járműveknek darabjait, járulékos részeit. Ez a halott szállítási szerep/funkció a magyar nyelvterület egyes részein még máig megmaradt.
9. Installáció
„A sukk és egyéb más állatfajták”
Sukkal mérték a kocsik hosszát. Attól függően, hogy a kocsi hány sukk hosszú volt, az határozta meg milyen állat fajtát fogtak elébe.
A felszámozás erőssége is a kocsiméret és terhelhetőség függvénye volt. Párhuzamba fogott állatok fajtája és terhelés mértékének összefüggése
A kordély (kordé) olyan kétkerekű jármű, amelynek van emberi és állati erővel vontatott vagy tolt, teher és személyszállításra szolgáló változata is. Közlekedési eszköz.
A kordély egyfogatú jármű, amelyeket régebben a szegényebb sorsú emberek használtak, a tsz-esítés után viszont az intéző, tsz-elnök járta végig a gazdaságot vele naponta.
A két rúd közé csak egy állatot (általában lovat) fogtak, ami vízszintben tartotta a kordét. Besenyszögön is használták, a gazdatisztek jártak vele.
„Szán hóban és folyómederben”
A teherhordó szán szállító és közlekedési eszköz, amelyet havas jeges vagy sáros utakon állati erővel vontattak. Mérete változó, szerkezete azonban mindig azonos volt. A szán az emberiség egyik legrégebbi szállítóeszköze. A terménybetakarító szánok nagyon sok esetben sáron vagy füvön, tarlón vontatódnak (pl.Nagykunság). A kiszáradt, de még nedves aljú folyómedrek a szánok állandó útvonalai voltak nyáridőben is. Lásd: Besenyszög folyója, a Millér.
11. Installációs táblák jellemzői:
Az installációs táblákat a külső térben tartós, 70-100 cm méretű, UV álló fóliával ellátott, 5 mm vastag habkarton anyagra terveztük, melyek egyedi tervezésű, fakeretes, hajlított lábbal ellátott tartók lesznek. Ezek egymásba rakhatók, esetenként könnyen ki-be pakolhatók. Rajtuk a szöveg „roboto” betűtípussal lesz látható a táblák alsó részén a logókkal.
A kocsik a színben a kerekek által megemeltek, minden kerék alá 40 X 20 as alaprajzú,20 cm magas posztamenst helyeznénk, melyeknek közepén a kerekek helye lesz bevésve. A kocsik ezáltal lesznek majd rögzítve is.
Foglakozások helyszíne:
A foglakozásokat jó idő esetén a kocsiszínben, rossz idő esetén Vehiculum ház nagytermében tartjuk meg. A látogatók a csomagjaikat a múzeumunk udvarán lévő farönk ülőgarnitúrákon vagy a zárt foglakoztató részben tudják elhelyezni. /Lásd fotók!/
A szükséges eszközöket, feladatlapokat, kellékeket a sziráki típusú kocsin lévő kocsiládában tároljuk, s használatkor onnan vesszük elő.
Élménykocsikázás:
A Besenyszögért Alapítvány tulajdonában van egy használható lovas kocsi, amit a látogatók kocsikázásra használhatnak. Ezt számlaképes lóbérlés segítségével tudjuk biztosítani. Erre a kocsira lehet fel és lepakolni kukoricaszár kévéket, mellyel demonstrálhatjuk a teherhordást is. Ehhez kapcsolható lenne pl. a kukoricamorzsolás, fosztás eseménye is.
Felhasznált irodalom
Szentendrei Skanzen Kocsimúzeum tárgyainak leírása:
http://skanzen.hu/hu/latogatas/kiallitasok/kocsik-es-szekerek
Dr. Margalits Ede: Magyar Közmondások és Közmondásszerű szólások
Erdélyi János (szerk.): Válogatott magyar Közmondások
http://mek.oszk.hu/07700/07767/07767.htm#23
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág II.: A fekete kisasszony
http://mesebazis.com/kotet/fekete-kisasszony-magyar-mese-mondavilag-2/
– Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten/Részletek/
http://vmek.oszk.hu/04600/04635/04635.pdf
Helyi adatgyűjtések /Héja Adorján /
Vehiculum – Ház, Besenyszög anyagaiból